meusexmachina
Úgy látszik, nem akkor érkezünk el a tökéletességhez, amikor már nem lesz mit hozzátennünk, hanem akkor, amikor már nem lesz mit elhagynunk.
Hírek // blog
Magyarország, Magyarország [permalink]
2006. 12. 19. 20:19 • kategóriák: reflexió
Moszkva-tér, tegnap este fél hat körül…
A Posta Palota felől érkeztem, miközben ismerős dallam ütötte meg a fülemet. Ismerős, de valahogy mégis furcsán szólt.
“Magyarország, Magyarország”, a Magyarország-dal Oláh Ibolya előadásában, Geszti “verbális poén” Péter menedzselésében.
Emlékszünk még a dal 2005. augusztus huszadikai monumentális ősbemutatójára a Lánchíd tetejéről?
Ezért hangzott ismerősen.
Képzelje el a Nyájas Olvasó mindezt pánsípra átdolgozva, tollas fejdíszű, szarvasbőrbe öltözött indiánok előadásában.
Sokkoló volt.
Ezek az “indiánok” hetente egyszer-kétszer feltűnnek itt a téren, mindig van körülöttük 5-10 embernyi hallgatóság.
Nekem valahogy nem tetszik, amit csinálnak.
Viszolygok tőle, mert rettenetesen hamis(nak tűnik számomra) az egész.
Roppant populáris, mert varázslatos, egzotikus népek autentikus zenéjeként tolják, dehát azért:
- észak-amerikai indiánnak vannak maszkírozva, mintha egy Karl May regényből lépnének elő
- a srácok szerintem közép-, vagy dél-amerikaiak (pár spanyolnak hangzó szót már hallottam, amikor épp nem zenéltek)
- az elhangzó melódiák is inkább az Andok zenéjére emlékeztetnek
- autentikus zene szintetikus (szintetizátoros) playback zenei alapra játszva?
- létezik-e olyan zenei motívum, ami pánsíppal előadva nem mászik, tolakodik be azonnal az ember hallójáratába?
Tessék elképzelni, amint ezek a srácok “népviseletben” azt a dallamot játszák, amelyet a magyar árok (átok?) bal oldaláról az árok betemetésére szántak Geszti “én vagyok a magyar reklámszakma” Péter szabadon szárnyaló szövegének megzenésítésére.
“Hiszek az álmomban egy életen át...”
Szürreális, ugye?
Az ember felszisszen, összerezzen, megszólal a belső hang: a mértékletességről súg valamit.
Persze lehetséges, hogy ők nem a Magyarország-dalt játszották, hanem René Dupéré Alegria című szerzeményét.
Bárhogyan is, brutális élmény volt, maga a megtestesült, gyomorforgató, orronb*szó giccs.
Keresés
Kategóriák
Linkajánló
- Az ellenállhatatlan mosoly Az IE8-at megtanították mosolyogni? Jövő nyáron meglátjuk ;)
- swf Image Replacement Vetett árnyék, lekerekített sarkok és körvonal képekre, kombinálva is. Érdemes kipróbálni!
- Cascading Style Sheets Håkon Wium Lie, a CSS egyik atyjának doktori disszertációja a lapleíró nyelvekről. CSS fanoknak kötelező!
- 10 éves a CSS! Hihetetlen, hogy ez a technológia már 10 éves!
- Txp Resources Pluginek, tippek, tudnivalók a textpatternről.
teamtom © 2004-2006 || pax webiscum || tesztelve: Firefox1.5 • Opera9 • Internet Explorer6+ || motor: textpattern
Hozzászólások eddig:
Még nem érkezett hozzászólás.
Az Ön hozzászólása: